2011. június 28., kedd

WIKIPÉDIA GÖRÖGORSZÁG.


Görögország [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Greek alphabet alpha-omega.svg
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a görög nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία
Görögország zászlaja
Görögország zászlaja		 Görögország címere
Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος
(magyar fordításban „Szabadság vagy halál!”)
Nemzeti himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
Location Greece EU Europe.png
FővárosaAthén (Αθήνα)
é. sz. 37° 58′ k. h. 23° 23′
Államformaparlamentáris köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnökKarolosz Papuliasz
MiniszterelnökJórgosz Papandréu
Hivatalos nyelvgörög
Beszélt nyelvekangol, francia
EU-csatlakozás1981. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerintismeretlen +/-
Rangsorban74
Becsült11 295 002 fő (2010-es)
Rangsorban74
Népsűrűség84 fő/km²
GDP2008 (forrás:IMF)
Összes357,549 milliárd USD (27)
PPP: 261,018 milliárd
Egy főre jutó32 004 USD (27)
PPP: 23 518
HDI (2007)0,942 (25) – magas
Földrajzi adatok
Terület131 990 km²
Rangsorban96
Víz0,87 %
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
▼ kinyitEgyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Görögország (görögül |Ελλάδα, El'ada, IPA: [ɛl’aða], vagy Ελλάς, El’asz, [ɛl'as], ógörögül: Ἑλλάς, Hellas, magyaros átírásban: Hellasz), hivatalos nevén a Görög Köztársaság [Ελληνική Δημοκρατία (Elinik’i Dimokrat’ia)],[1] ország Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.
Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom[2] valamint a török uralom négy évszázadának emlékei.[3] Görögország a demokrácia,[4] a nyugati filozófia,[5] az olimpiai játékok, anyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője[6]Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.
Görögország fejlett ország, mely 1981 óta tagja az Európai Uniónak,[7] 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 1952 óta aNATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,[8] 1995 óta a Nyugat-európai Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.[9] Az ország fővárosaAthén, nagyobb városai közé tartozik Thesszaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánnina, Lárisza és Kavála.

Tartalomjegyzék

 [elrejtés]

Fekvése, határai [szerkesztés]

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és aFöldközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: K'erkira / Kerkyra[10]), legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kr'iti / Crete), legkeletibb Kasztel’orizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km2 az összefüggő szárazföld, 25 000 km2 sziget.

Földrajz [szerkesztés]

Domborzat [szerkesztés]

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről
  • Hegyláncai: kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, azEpiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
  • Görögországban sok a földrengés: Thira (Santorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz [szerkesztés]

Éghajlat [szerkesztés]

  • A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág [szerkesztés]

Környezetvédelem [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nemzeti parkok [szerkesztés]

Görögországban tíz, a nemzetközi szabványoknak megfelelő nemzeti park van[11]. Összes területük 68 732 hektár.
A fentieken kívül van még két tengeri nemzeti park is:

Természeti világörökség [szerkesztés]

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:
  • Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
  • Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Történelem [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Görögország történelme
A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödőRóma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-ánismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazásona lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.
1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás [szerkesztés]

Alkotmány, államforma [szerkesztés]

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási felosztás [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Görögország régiói és Görögország prefektúrái
Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria][10]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía])* osztották (zárójelben a székhely szerepel):
Görögország régiói és prefektúrái
A régió alatti egység Görögországban a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi). Az ország 54 prefektúrára oszlik.

Politikai pártok [szerkesztés]

Legfontosabb pártjai az 1970-es években alakultak meg vagy újjá.
  • Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) – baloldali párt
  • Új Demokrácia (Nea Dimokratia - N.D.)– konzervatív liberális néppárt
  • Görög Kommunista Párt (K.K.E.)
  • Synaspismos (SYN- a 2007-es választásokon Syriza)- balközép-szoc.dem párt
  • LAOS - szélső jobboldali populista párt
A két párt egymást váltja a kormányzásban.

Védelmi rendszer [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Görögország hadereje
Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség [szerkesztés]

A Parthenón nyugati oldala

Általános adatok [szerkesztés]

  • Lakosság: 10 645 000 fő.
    Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
  • Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2
  • Népességnövekedési ráta: -0,2%, tehát csökken.
  • Várható átlagos élettartam: 79 év
  • Csecsemőhalandóság: 6,2‰

Legnépesebb települések [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Görögország városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás [szerkesztés]

Görögország nyelvi kisebbségei
A görög indoeurópai nép, már az időszámításunk előtti 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség.
Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%. Ázsiai eredetű etnikai kisebbségek 4,5%-nyian vannak. Ebből 1,5% török nemzetiségű, a szomszédos Törökországból, a török lakosság kitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnek cigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5°%. Az arab és perzsa bevándorlók aránya is 1,5%. Európai kisebbségek: a macedónok és a vlahok egyaránt 1-1%-os aránnyal. A vlahokat más néven aromanoknak hívják, kizárólag a Balkánon elterjedt kisebbségi népcsoport, nyelvük a román nyelvvel rokon. Ezenkívül albánok és kisebb népcsoportok élnek még itt 0,5%-os arányban.[12]
Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.
Vallás: görög-ortodox 97% (a State Department szerint). A török megszállás után a görögök egy része áttért a muszlim hitre de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az I. világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.
Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték ezt.[13]

Szociális rendszer [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság [szerkesztés]

Általános adatok [szerkesztés]

Görögország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, amelyben a szolgáltatások adják a GDP több mint két harmadát. A legjelentősebb iparágak a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A bevándorlók teszik ki a munkaerő csaknem egy ötödét, ők főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Görögország a bruttó hazai termék 3%-ának megfelelő támogatást kap az Európai Uniótól. 2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4,0%-os növekedést ért el, részben a 2004. évi athéni olimpiai játékokhoz köthető infrastrukturális fejlesztéseknek és a rekord méretű fogyasztásnak köszönhetően. 2009-re azonban a gazdasági világválság és a 2009 októberi választások előtti túlköltekezés következtében a gazdaság 1993 óta a legsúlyosabb recesszióba zuhant. Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabott maastrichti kritériumokat, 2007-08-ra végül sikerült teljesíteni őket, de 2009-ben a 12,7%-os deficit jóval túllépte a megengedett maximális 3%-ot. Az államadósság, az infláció és a munkanélküliség magasabb az euroövezet átlagánál.[14]
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

Gazdasági ágazatok [szerkesztés]

Mezőgazdaság [szerkesztés]

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság,Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar [szerkesztés]

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.
A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem [szerkesztés]

A Rio-Antirio híd a Korinthoszi-öböl fölött
Turizmus
Searchtool right.svg Bővebben: Görögország turizmusa
Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából ésNémetországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.
Külkereskedelem
Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom,paradicsom, füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

Közlekedés [szerkesztés]

  • Közutak hossza: 117 000 km
  • Vasútvonalak hossza: 2571 km
  • Repülőterek száma: 66
  • Kikötők száma: 12

Kultúra [szerkesztés]

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.
A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.
A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett.

Kulturális intézmények [szerkesztés]

  • Könyvtárak
  • Múzeumok
  • Zenei intézmények
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális világörökség [szerkesztés]

Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökségetszámon tartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.

Művészetek [szerkesztés]

Fájdalmat kifejező népi zenei műfaj a rembetika.
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hagyományok [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia [szerkesztés]

Nemzeti ételük a ma már Magyarországon is ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros[15]), mely pitába töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a pasticio, a szuvlaki, a bifteki, a szudzukaki, a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki[10]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.
A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske- juh- és tehéntejből készített sajt a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyes zöldség salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske, sonka gyakran kerül az asztalra.
Legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina (Ρετσ’ινα), illetve a telt, vörös, mazsolabor, a mavrodaphe (Μαυροδ’αφνη). Emellett világhírre tett szert azouzo (ούζο: úzo[10]) nevű ánizsos párlat, a borpárlatból és fehérborból készült Metaxa, valamint a cippuró (Τσ’ιπουρω), egy ánizsízű törkölypárlat.
    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sport [szerkesztés]

Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.
Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.
  • Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.
A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.

Labdarúgás [szerkesztés]

A Görög labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon szerzett aranyérmük volt.

Ünnepek [szerkesztés]

A Szoúnio-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre.
Január 1.Az újév napja
Január 6.Vízkereszt
Január 19.Hamvazóhétfő
Március körül (változó)A nagyböjt kezdete
Március 25.A nemzeti forradalom kezdete (1821)
Április körül (változó)Nagypéntek
Május 1.A munka ünnepe
Június körül (változó)A Szentlélek napja
Augusztus 15.Nagyboldogasszony
Október 28.A „NEM” napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)
November 8.Kréta nemzeti ünnepe
November 17.Diáklázadás a katonai junta ellen (1973)
December 25.Karácsony
December 26.István napja
December 31.Az óév búcsúztatása

Forrás [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmazGörögország témájú médiaállományokat.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ World Factbook - Greece: Government. CIA. www.cia.gov, 2007. március 15. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  2. ↑ Sir Steven Runciman, Conclusion, The Fall of Constantinople
  3. ↑ "Greece." Encyclopædia Britannica. 2006. Encyclopædia Britannica Online. 6 Sept. 2006 <http://search.eb.com/eb/article-9106266>.
  4. ↑ Finley, M. I. Democracy Ancient and Modern. 2d ed., 1985. London: Hogarth.
  5. ↑ History of Philosophy, Volume 1 by Frederick Copleston
  6. ↑ Brockett, Oscar G. History of the Theatre. sixth ed., 1991. Boston; London: Allyn and Bacon.
  7. ↑ Member States of the EU: Greece. European Union. europa.eu. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  8. ↑ Convention on the OECD. Organisation for Economic Co-operation and Development. www.oecd.org. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  9. ↑ Greece becomes 16th ESA Member State. European Space Agency. www.esa.int, 2005. március 22. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  10. ^ a b c d A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást dőlt betűkkel jelezzük
  11. ↑ http://www.visitgreece.gr/pages.php?langID=2&pageID=744
  12. ↑ A Világ országai, Nyír-Karta BT 2008
  13. ↑ Szemléletváltás: hittanóra helyett matekozhatnak is a görög diákok
  14. ↑ CIA - The World Factbook -- Greece. CIA, 2010. január 19. (Hozzáférés: 2010. február 11.)
  15. ↑ A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást is jelezzük
Más nyelveken
Bejegyezte: László dátum: kedd, június 28, 2011

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)