Címlap 
LEÍRÁSOK Érdekességek Görög mitológia - vázlatok
LEÍRÁSOK Érdekességek Görög mitológia - vázlatokGörög mitológia - vázlatok
Az ókori görög ember a természetfölötti jelenségek ésszerű magyarázatának keresése közben több istent talált ki magának. Egész isten-családot, isten-rokonságot. Egész sereg istenről szóltak a történetek, akiket saját képére és hasonlatosságára teremtett az ember. Az istenek ugyanúgy éltek, ettek-ittak, szerelmeskedtek, haragudtak, voltak jóban és rosszban társaikkal, mint az emberek. Sok-sok száz éven át tartották tiszteletben őket, és a róluk szóló ismeretek leginkább szájhagyomány útján terjedtek, messze tájakra - meg keletkeztek helyben is. Ezért aztán hiába keresünk időrendiséget és logikát a mítoszok történeteiben - tarkabarka összevisszaságban kavarognak a szereplők, hiszen minden korban és minden helyszínen kissé másképp cifrázták a róluk szóló mesét. Különböző korú és eredetű elbeszélések végtelen sora ez, amit nehéz rendszerezni. Talán csak abban következetesek a történetek, hogy a szóbanforgó isten szövetségese vagy ellenfele volt-e a másiknak. Egész európai kultúránk alapja a görög mitológia - a későbbi korokban mindig újra hivatkoztak rá, különösen a művészetek alkalmazták szívesen a témáit. Az istenek családfájának a kezdetén még valamennyire követhető az időrendiség. Legelőször csak a káosz volt, ebből jöttek létre a különböző istenek.
Uranosz első gyermekeit, a százkezűeket és a küklopszokat, elborzadva rútságuktól, a Tartaroszba vetette. Anyjuk, Gaia bosszúszomjas biztatására a titánok fellázadtak atyjuk, Uranosz ellen. Kronosz, a legfiatalabb, megcsonkította atyját, megfosztotta férfiasságától. Uranosz kiömlő véréből lettek a gigászok és az Erinnüszök, a bosszúállás istennői. Kronosz átvette a hatalmat.
Kronosz gyermekeit születésükkor lenyelte, nehogy veszélyeztessék hatal
Az Olymposz
A titánok és az istenek háborújában az istenek az Olümposz hegyén táboroztak.
Zeusz Atlasz titánt megbüntette, mert ellene harcolt - a világ végén kellett tartania az égboltot a föld fölött, örökre.
Megjelentek az állatok, növények és az emberek is. Epimétheuszra és Prométheuszra bízták, hogy az élőlényeket tulajdonságokkal ruházzák fel. De Epimétheusz kiosztott minden jó tulajdonságot az állatoknak. Ezért Prométheusz ellopta a tüzet az emberek számára, és megtanította őket a mesterségek titkaira. Emiatt Zeusz megbüntette, sziklához láncoltatta.
Hephaisztosz Zeusz parancsára készített egy szépséges leányszobrot. Életre keltették, és egy lezárt szelencét adtak neki, azzal a paranccsal, hogy nem szabad kinyitni. De Pandóra kíváncsi volt, kinyitotta a szelencét, és a belezárt bajok mind kirajzottak a földre. Pandóra ijedtében visszacsukta a fedelét, de a bajok kint maradtak, csak a reménységet zárta bele.
Az első embereket Zeusz meg akarta büntetni a bűneik miatt. Ezért vízözönt bocsátott a földre. Csak két ember élte túl, Deukalión és Pürrha, ők egy hajót építettek. Ők népesítették be újra a földet. Köveket dobáltak a hátuk mögé, azokból lettek a férfiak és nők. Saját gye
Az Athosz-hegy
Miután az istenek győztek a titánok felett, Gaia bosszút kívánt. Világra hozta a gigászokat (akik más változat szerint Uranosz kiömlő véréből lettek), akik rátámadtak az Olümposz lakóira. Rettenetes küzdelem volt, felborult a természet rendje. Többek között Poszeidón és Athosz thrák gigász is egymásra támadt. Két változata van a mítosznak : az egyik szerint Athosz hajított egy óriási sziklát Poszeidónra, de mellément és a tengerbe esett, és ott egy hatalmas hegytömböt alkotott - a másik szerint Poszeidón vágta hozzá a sziklát Athoszhoz, ami szétmorzsolta a gigászt és beledöngölte a földbe, azóta is ott van. (Ennek a küzdelemnek a során született Pallasz Athéné.)
Később Gaia férje Pontosz lett.
Az Olümposzon 12 isten lakott :
ZeuszZeusz volt a főisten, nővérét, Hérát vette feleségül. De az istenek nem viselkedtek valami példamutatóan a családi élet tisztasága, a hűség tekintetében. Különösen Zeusz keresett sok kalandot más istennők és földi halandó nők körében, de a többiek se nagyon maradtak el tőle ezen a téren. Többször előfordul a mitológiai történetekben : ha egy jóképű idegen fickó járt a vidéken, és a terület urának leánya szerelembe esett vele, amikor kiderült, hogy a szép szerelmes szavaknak következménye lett, a leányzó rögtön azt állította a zord atyának, hogy Zeusz járt nála... de ez általában nem hatotta meg a bősz atyát, hanem bizony elzavarta szemefénye leányát - aki ezután messze idegenben szülte meg gyermekét, akiről széltében-hosszában terjesztette, hogy Zeusz nemzette, és a gyermekből felserdülve nagy hős vált. Héra viszont nagyon féltékeny volt (ő nem hűtlenkedett), és minden eszközzel üldözte - no nem a csapodár férjét, hanem a Zeusszal szerelembe esett nőszemélyeket és azok gyermekeit. Akinek mindkét szülője isten volt, az maga is halhatatlan volt, de ha az egyik szülő földi ember volt, gyermekük is halandó lett. Néha a halandó hős jutalma az volt, hogy az istenek felvették maguk közé az Olümposzra és halhatatlanná tették (pl. Héraklész).
Az istenek között előfordult homoszexualitás is, több utalás van rá a történetekben. Pl. Zeusznak megtetszett Ganümédész trójai királyfi, és magával vitte az Olümposzra az istenek pohárnokának. Apollónnak is voltak férfiszeretői.
Zeusz és egy istennő kapcsolatából:
Zeusz és Ganümédész - Olympia, múzeum
Zeusz + Métisz → Athéna (Métisz Zeusz első felesége volt)
Zeusz + Démétér → Perszephoné
Zeusz + Mnémoszüné → 9 múzsa (Kleio, Melpomené, Thaleia, Euterpé, Terpszikhoré, Erato, Kalliopé, Urania, Polühümnia) (az ének, zene, tánc, költészet istennői)
Zeusz + Themisz → Hórák (3) (az évszakok és a jog istennői)
Zeusz + Eurünomé → Khariszok (3) (a báj és szépség istennői)
Zeusz + Létó → Apollón és Artemisz
Zeusz + Maia → Hermész
Zeusz + Szemelé → Dionüszosz (de más források szerint Szemelé földi nő volt)
Zeusz + Dióné → Aphrodité (más változatban Uranosz magvából - ami a megcsonkításkor a tengerbe esett - született a tenger habjaiból)
Zeusz és egy földi nő kapcsolatából:
Zeusz + Európé → Minósz, Szarpedon, Radamanthüsz
Zeusz + Danaé → Perszeusz
Zeusz + Léda → Polüdeukész, Helené
Zeusz + Alkméné → Héraklész
Iót, akire Zeusz szemet vetett, Héra elüldözi
Aphrodité Hephaisztosz felesége volt, de rendszeresen megcsalta.
Aphrodité + Árész → Erósz, Deimosz, Phobosz, Harmonia
Aphrodité + Ankhiszész király → Aeneas
Árész + ............... → a thrák Diomédész (akinek emberevő lovai voltak)
Poszeidón + ............. → Polüphémosz küklopsz
Hermész + ............ → Pán
Apollón + Kalliopé → Orfeusz
Apollón + Korónisz → Aszklépiosz (orvoslás istene) → Hüghieia( a testi-lelki egészség istene)
Héliosz + ............... → Kirké
Dionüszosz állandó kísérete :
- szilének
- szatírok
- menádok
Félistenek, héroszok :
Egyéb mitológiai szereplők :
- Ekhó nimfa
Hogyan terjedtek a mítoszok, hogyan ápolták a hagyományokat?
Történeteket meséltek már a görög kisgyermekeknek is, aztán hétköznapi életük számos epizódját is átszőtte a mítoszok felemlegetése. Az ünnepségeken pedig verssel, dallal (az ősi időkben minden verset énekeltek), előadással emlékeztek meg az istenek hatalmáról.
Az egyes istenek tiszteletére Görögország-szerte játékokat, sportversenyeket rendeztek meghatározott időközönként, de ezek nemcsak sportról, hanem (mai kifejezéssel) irodalomról és zenéről is szóltak.
A játékok négy nagy ismert helyszíne a következő volt:
Isztmoszban Poszeidón, Delphoiban Apollón, Nemeában és Olümpiában Zeusz tiszteletére rendezték.
Történeteket meséltek már a görög kisgyermekeknek is, aztán hétköznapi életük számos epizódját is átszőtte a mítoszok felemlegetése. Az ünnepségeken pedig verssel, dallal (az ősi időkben minden verset énekeltek), előadással emlékeztek meg az istenek hatalmáról.
Az egyes istenek tiszteletére Görögország-szerte játékokat, sportversenyeket rendeztek meghatározott időközönként, de ezek nemcsak sportról, hanem (mai kifejezéssel) irodalomról és zenéről is szóltak.
A játékok négy nagy ismert helyszíne a következő volt:
Isztmoszban Poszeidón, Delphoiban Apollón, Nemeában és Olümpiában Zeusz tiszteletére rendezték.
A görög emberek életük minden fontos mozzanatánál kikérték a jósok és a jóshelyek véleményét. Ez különösen fontos volt politikai döntéseknél - a jóshelyek papjai alaposan ki is használták ezt, a diplomáciai lépések tulajdonképpen a jóshelyeken dőltek el. A jóslásért ajándékot vittek a kérelmezők.
A két legjelentősebb jóshely Dódóna és Delphoi volt.
Dódónában Zeusz akaratát közvetítette a jóslat. A papok - papnők vagy a szent bükkfa leveleinek susogásából vagy a fán ülő galambok turbékolásából közvetítették, mit is üzen Zeusz.
Delphoiba Apollón jóslataiért mentek. Az isten ugyanis mindig igazat mondott. A sziklában volt egy szent hasadék, amiből kábító gőzök törtek fel. A hasadék fölött egy háromlábú széken ült a papnő, a Püthia, babérlevelet rágcsált és a szent forrás vizéből ivott, míg a kigőzölgéstől extázisba nem esett. Ilyenkor összefüggéstelenül beszélt, ebből „fordították” a papok az éppen aktuális politikai tanácsot. A jósda fénykorában már nagyüzemként működött, már több Püthia is teljesített szolgálatot.
A két legjelentősebb jóshely Dódóna és Delphoi volt.
Dódónában Zeusz akaratát közvetítette a jóslat. A papok - papnők vagy a szent bükkfa leveleinek susogásából vagy a fán ülő galambok turbékolásából közvetítették, mit is üzen Zeusz.
Delphoiba Apollón jóslataiért mentek. Az isten ugyanis mindig igazat mondott. A sziklában volt egy szent hasadék, amiből kábító gőzök törtek fel. A hasadék fölött egy háromlábú széken ült a papnő, a Püthia, babérlevelet rágcsált és a szent forrás vizéből ivott, míg a kigőzölgéstől extázisba nem esett. Ilyenkor összefüggéstelenül beszélt, ebből „fordították” a papok az éppen aktuális politikai tanácsot. A jósda fénykorában már nagyüzemként működött, már több Püthia is teljesített szolgálatot.
A mitológiai történetekben előforduló leghíresebb jósok Teiresziasz és Kalkhász voltak.
Az itáliai félszigeten régóta éltek görög telepesek, gyarmatosítók, akik magukkal vitték kultúrájukat is. Így hát azon a vidéken is ismerték a görög mítoszokat. A görög kultúra fölényben volt a helyiek kultúrájával szemben, ezért a feltörekvő, egyre erősödő Róma is a görög mítoszokra hivatkozott, amikor be akarta bizonyítani, hogy jogosan uralkodik a környező népek fölött. A mítoszok az idők folyamán kissé átalakultak, keveredtek a helyiek vallásával, az istenek nevei megváltoztak, „hatáskörük” sem mindig fedte le az eredetit.
A görög istenek római megfelelői:
| Aphrodité | Venus |
| Apollón | Apollo |
| Árész | Mars |
| Artemisz | Diana |
| Athéné | Minerva |
| Démétér | Ceres |
| Dionüszosz | Bacchus |
| Éósz | Aurora |
| Erósz | Cupido |
| Hadész | Pluto |
| Héphaisztosz | Vulcanus |
| Héra | Juno |
| Hermész | Mercurius |
| Hesztia | Vesta |
| Kronosz | Saturnus |
| Perszephoné | Proserpina |
| Poszeidón | Neptunus |
| Zeusz | Jupiter |
Később a terjedő kereszténység is a saját szája ízéhez igazította a mitológiai történeteket, ugyanis azok erősen be voltak ágyazva a mediterrán népek kultúrájába. A reneszánsz időszaka, majd a felvilágosodás kora újra meg újra felfedezte a mítoszok világát, és a művészetben gyakran ábrázolták is a legendákat, mind a mai napig. Remekül lehet ugyanis rajtuk keresztül megjeleníteni a művész saját korának erkölcsi-politikai kérdéseit. Manapság főleg számtalan film készül mítikus hősökről – bár sokszor alaposan keverednek bennük az eredeti elemek.
Források :
www.wikipedia.org
Cox György: Görög regék és mondák
Trencsényi-Waldapfel Imre : Görög regék
Sulibúvár sorozat - Görög mitológia
Sofia Souli : Görög mitológia
Panoráma útikönyv - Görögország (1978)
Richard Buxton : A görög mitológia világa
A görög istenek lexikonja : http://www.valtozovilag.hu/ag/gorogmitologia.htm
Jah és naon durva,hogy Zeusz a saját combjába varrta Dionüszoszt mert Szemelé meghalt!!
Nem???????
http://hu.wikipedia.org/wiki/Prom%C3%A9theusz
Ezenkívül a "görög istenek lexikonja" (följebb látod a linket) is használható, de hosszabb szöveget hoz.
Bizony a munkát nem lehet megspórolni, ki kell vesézni belőlük a lényeget. (És még sok egyéb szöveget lehet találni az interneten, meg könyvekben.)
Annyit tennék még hozzá, hogy egyes változatok szerint Prométheusz teremtette meg az embereket.
És nemcsak a tüzet adta az embereknek, hanem minden tudást : matematikát, navigációt, orvoslást, jóslást... stb.
előre is köszönöm
Amit én kerestem azt meg is találtam.
Van ám egy csomó könyv, amiben lehet kutakodni, meg Wikipédia, meg internet...
Tetszik az írásod!
"Inkubátorban" gondozták Dionüszoszt, a bor és a mámor istenét a görög mitológiában, aki koraszülöttként, kis testsúllyal látta meg a napvilágot - állítják görög orvosok, akik elméletüket Theszaloníkiben, a perinatális (szülés körüli) csecsemőellátásnak szentelt konferencián ismertették.
Az inkubátor mitológiai leírása című előadás anyagát az athéni Agiosz Szabbasz onkológiai klinika orvosai jegyzik, akik szerint az, ahogy Dionüszoszt gondozták, igen hasonlatos a koraszülött-ellátás mai követelményeihez - olvasható az ANA görög hírügynökség honlapján.
A görög mitológia némely változata szerint Dionüszosz a terhesség nyolcadik hónapjában látta meg a napvilágot, mégpedig kis testsúllyal. Hermész, a kereskedők, tolvajok, utazók, atléták, pásztorok istene vitte el a csecsemőt Nüsza hegyére, s itt a hüászoknak, a meleg eső nimfáinak gondjaira bízta. A nimfák odaadóan gondozták az újszülöttet, akit egy olyan kis barlangba helyezték, amelyben biztosítottak voltak a modernkori inkubátorral szemben támasztott feltételek: a levegő szűrése, a megfelelő páratartalom, az állandó hőmérséklet.
Az ókor meseszövői természetesen nem írják le az inkubátor technikai felszerelését, ám a természet adta segédeszközök tökéletesen betöltik azok szerepét. A levegő szűrését a fenyőfák sorfala végezte, amelyet a hüászok ültettek a barlang bejáratánál. A gyermeket vadszőlőindákból font ágyra fektették, és hogy az istenpalántát megóvják a megfázástól, vastaglevelű vadborostyánnal takargatták be. Összességében mindez meleg, kissé párás környezetet biztosított az újszülöttnek.
Az athéni orvosok szerint furcsa egybeesés lenne, ha az antik világ mesemondói mindenfajta tárgyi ismeret, pusztán a fantáziájuk szüleményeként szőtték volna mondáikba a koraszülött-gondozás fenn leírt fortélyait. Feltehetően az ókori görögök tudták, hogy miként kell ellátni az idő előtt megszületett gyerekeket, s ezeket az ismereteket alkalmazták a gyakorlatban.
Ez főleg Neked szól Panag!
Egy kicsit eltévedtél. Ez a hangnem itt nem menő.
Bár az is lehet, hogy soha többet nem tévedsz ide és nem olvasod amit írok.
Kérni lehet, és akkor talán lesz aki segít, de így egy kicsit erős.
Üdv.
balazsh
Küldhetitek az emailemre: Milan07@citromail.hu
Előre is kössz a segítséget!
Fogalmam sincs, hogy a neten megtalálható-e. De ha veszed magadnak a fáradságot és keresed a google-ban, akkor megtudod. Néha kijönnek olvasható szövegek.
Valami dolgozathoz van rá szükséged?
Sajnos, szkennerem nincs (mióta tönkrement), de lefényképeztem neked ezeket az oldalakat és elküldöm a megadott címedre. Hogy mennyire olvasható, azt még én sem tudom.
Tökéletes választás volt Poszeidon.
Tenger, férfi és erő.
szekalmi
Az izgatott, hogy áll össze egésszé a sok történet. Kiderült, hogy csak hézagosan.
Idővel majd még több szereplőről lesz ismertetés, remélem - az alapszöveg nem, de a szereplők bemutatása bővülni fog. A nagyon híres alakok (pl. Odüsszeusz) bemutatását talán el is lehet hagyni, hiszen közismert, és más forrásból könnyen hozzá lehet férni.
De ne kíméljetek az ötletekkel.
Ági, megérdemled, hogy információgazdag legyen a honlapod.
Tavaly tavasz óta kérdezget, kérdezget, el-el ejtett egy-egy megjegyzést.
A téli időszakban gyengélkedésre hivatkozva látszólag kivonta magát közülünk. A hallgatásának végeredményként előrukkolt egy olyan mesés írással, ami nagyon sok mindenkit érdekel. Érdekel, mert részleteket ismerünk, de még az olvasottabbak is nehezen látják át az isteni családfát.
Magdikának köszönhető, hogy ezután kiigazodunk e dédaloszi kapcsolatokban.
Nagyon szépen köszönöm ezt az igen értékes gyűjtést!